Üdvözöljük a

Szakképzést érintő jogszabály módosítások | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2019 Október >>
KeSzeCsüSzoVa
 123456
78910111213
141516181920
21222324252627
28293031   

Szakképzést érintő jogszabály módosítások

2015. szeptember 10.

Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján elfogadta a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosítását. Az alábbiakban közöljük a széles területet érintő jogszabályváltozások összefoglalását és értelmezését.

A legfontosabb tudnivalók a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokról és az abból adódó kamarai feladatokról

 

Az Országgyűlés a 2015. május 27-i ülésnapján fogadta el a szakképzéssel összefüggő törvénymódosításokat [1], amely több ponton érinti a gazdasági kamarák által ellátandó feladatokat. Ez az összegzés a teljesség igénye nélkülcsak a legfontosabb változásokat foglalja össze, kiemelt hangsúlyt fektetve a kamarai garanciavállalással kapcsolatos aktuális teendőkre (1. pont) és a mesterképzéssel kapcsolatos változásokra (2. pont).

Az összegzés a szakképzési törvény egyéb, fontosnak ítélt módosításainak áttekintését (3. pont) követően a szakképzési hozzájárulást érintő (4. pont) és a köznevelési törvényben a szakképzéshez közvetlenül kapcsoló változások (5. pont) vázlatos felsorolását tartalmazza.

A módosítások a szakképzést illetően összesen hét különböző időpontban lépnek hatályba a június elejére várható kihirdetést követő 8. naptól kezdve egészen 2019. szeptember 1-jéig. Ezért különös figyelemmel kell majd áttanulmányozni a változásokat a Magyar Közlönyben megjelent szövegváltozat szerint. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen összegzés is csak az Országgyűlés honlapján található ún. Egységes javaslat[2]alapján készült.

 

1. A kamarai garanciavállalással kapcsolatos változások

A törvénymódosítás a kamarai garanciavállaláshoz kapcsolódó területi kamarai feladatok fő tartalmát nem változtatta meg, az igazolásokat továbbra is a területi kamaráknak kell kiállítani, amennyiben „megfelelő képzőhely” nem áll a tanuló rendelkezésére. A változásnak két fő eleme van, az igazolás tartalmára és visszavonására vonatkozó részletszabályok (a), és az igazolás kiállítását elősegítő adatszolgáltatás mint támogató elem megjelenése (b), amelyek 2015. július 1-jén lépnek hatályba.

a) A törvény 46. §-a három új bekezdéssel egészült ki, amely meghatározza az igazolás kiadásának határidejét, és azokat az időszakokat, amelyre az igazolás szólhat. (Felhívjuk a figyelmet, hogy az MKIK Szak- és Felnőttképzési Önkormányzati Szabályzatának legutóbbi módosítása is kiegészül az ezzel kapcsolatos kamarai feladatok végrehajtása érdekében). A törvény rendelkezik arról is, hogy mi a teendő a tanulószerződés megszűnése esetén az igazolás kiállításával kapcsolatban, és arról, hogy tanulószerződés megkötése esetén vissza kell vonni az igazolást.

b) Az igazolás kiadásához és a tanulószerződés megkötéséhez szükséges adatok rendelkezésre állása érdekében mind a szakképzési, mind köznevelési törvény kiegészült, miszerint ezeket az adatokat a jövőben az iskolák kötelesek a területi kamarák részére továbbítani. [Szt. 87. § (3)-(4), Nkt. 41. § (7) i)]. Mindez azt jelenti, hogy az eddigi időszakra kidolgozott tanulói adatlap és az adatbekérés helyébe az iskolai adatszolgáltatás fog lépni.

A területi kamaráknak tehát az eddigiek szerint kell folytatni az igazolások kiállítását, a 2015/2016-os tanévtől azonban ez lényegesen egyszerűbbé, automatikusabbá fog válni.

 

2. A mesterképzéssel kapcsolatos változások

A szakképzési törvény eredetileg 2012. január 1-jén hatályba lépett rendelkezése írja elő, hogy a külső gyakorlati helyen tanulókat foglalkoztató gazdálkodó gyakorlati oktatójának mestervizsgával kell rendelkezni (amennyiben ilyen az adott szakmához kiadásra került), a törvény azonban rögtön egy hosszú, három és fél éves türelmi időt is meghatározott 2015. szeptember 1-jéig. Ezen határidő közeledtével összegyűltek azok a javaslatok, amelyek a mestervizsga kötelezettség szabályainak kiegészítésére szolgáltak. Ezek is megjelennek a törvénymódosításban, amelynek az elemei a következők:

A módosítás szerint bizonyos esetben (megfelelő felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egység) mentesül a gyakorlati oktató a kötelezettség alól. Emellett a módosítás új mestervizsga követelmény kiadása esetén kellő időt biztosít a kötelezettség teljesítésére a kiadást követően. A változások nyolc nappal a kihirdetést követően már hatályba lépnek.

Az aktuális időszakot tekintve fontos változás, hogy az átmeneti szabályozás értelmében nem 2015. szeptember 1-ig, hanem 2016. szeptember 1-ig elegendő megkezdeni a mesterképzést a gyakorlati oktatónak, de ezt 2015. augusztus 31-ig írásban vállalnia kell a kamara felé.

(A fenti módosítás mellett a mestervégzettség megszerzésének támogatására tovább folyik a TÁMOP és az NFA-KA terhére a felkészítés, valamint az MKIK Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzata az adományozott mesterlevekkel kapcsolatos felmentéssel is kiegészül.)

 

3. A szakképzési törvény egyéb módosításai

a) A gazdasági kamarát közvetlenül érintő változások

- A második szakképesítés is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben [Szt. 1. § (1)], de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg. [Szt. 34/A. § (4)] Ennek megfelelően módosultak az ingyenesség szabályai is. (Szt. 29. §)

- A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben is köthető lesz tanulószerződés [Szt. 34. § (1)], azonban az itt tanuló diákok tanulói juttatása differenciált lesz (nappali: 100%, esti: 60%, levelező: 20%) [Szt. 63. § (8)]

- Kiegészül a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely (KTM) fogalma: a törvény részben megerősítve az eddigi gyakorlatot kimondja, hogy a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül. Ezt egészíti ki az az új rendelkezés, miszerint a gazdasági kamara meghatározott szempontok figyelembevételével állapíthatja meg, hogy a gyakorlati képző gyakorlóhelye KTM-nek minősíthető-e. [Szt. 43. § (5)]

- A köznevelési törvényhez hasonlóan a szakképzési törvény is kimondja, hogy gyakorlati oktatásvezetőt kell foglalkoztatni, de csak az állam által fenntartott szakképző iskolában írta ezt elő kötelezően a szakképzési törvény.

- Kimondásra kerül, hogy szintvizsgát nem csak a szakiskolában (azaz a leendő szakközépiskolában), hanem a speciális szakiskolában (azaz a leendő szakiskolában) is meg kell szervezni.

- A jövőben gyakorlati képzésre sor kerülhet az elméleti napokon is, de csak ha az elméleti képzési órák száma maximum napi 4 óra [Szt. 38. § (1) a)]

- Változnak a tanulószerződés [Szt. 48. § (1) a) b) c) h) i) és j)], az együttműködési megállapodás [Szt. 56. § (6), (57. § d), g), i) és j)], a nyilvántartás és a foglalkozási napló [Szt. 41. § (2)] adatai, kötelező tartalma. Ezeken túl a legfontosabbak a teljesség igénye nélkül:

  • meg kell jelölni a teljesítési megbízottat a tanulószerződésben és a nyilvántartásban [Szt. 44. § (1) h) és 48. § (1) j)],
  • kimondásra kerül, hogy a nyilvántartásba-vételi eljárás illetékmentes,
  • együttműködési megállapodás akkor is köthető, ha „a tanuló gyakorlati képzésére tanulószerződés nem köthető”. (Ez további értelmezést igényel.)
  • együttműködési megállapodás esetén a szakképző iskola állít igazolást ki előzetesen a gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételeinek meglétéről.

- Meghatározásra került a tanulói pénzbeli juttatás kifizetésének határideje (tárgyhót követő hónap 10. napjáig) [Szt. 64. § (5)]

- Változik a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács és a megyei fejlesztési és képzési bizottságok (mfkb) összetétele is. Az mfkb 7 helyett 5 fős lesz, és a jövőben nem tesz javaslatot a decentralizált pályázattal kapcsolatban, csak a szakmaszerkezeti döntésre.

 

b) Egyéb fontos változások

- Átalakul a szakképzési intézményrendszer, 2016. szeptember 1-jétől a szakiskolák új neve szakközépiskola, a szakközépiskoláké szakgimnázium, a speciális szakiskoláké szakiskola. Az NGM fenntartásába kerülő szakképző iskolák szakképzési centrumokba tömörülnek, amelyek fokozatosan átveszik a TISZK-ek szerepét. (Lényegében ezek lesznek a TISZK-ek)

- Kiemelt szerepet kapnak az állami iskolák (NGM, VM, HM, BM és KLIK) a szakképzésben, de az egyházi és a magániskolák is folytathatnak a továbbiakban is szakképzést szakképzési megállapodás alapján a szakmaszerkezeti döntéseknek megfelelően. [Szt. 4/A-4/B. §]

- A szakgimnázium 4+1 éves lesz, ahol a szakmai érettségi végzettség a jövőben nem csak munkakör betöltésére fog jogosítani, hanem OKJ-s végzettségnek is minősül egyben. (2019. szeptember 1-jétől) Az új szakközépiskola (régi szakiskola) pedig 3+2 éves lesz, ahol az utolsó 2 évben az érettségire készülhetnek fel a szakiskolások (ha úgy döntenek).

- A Köznevelési Hídprogramok szakképzési ága Szakképzési Hídprogram néven a szakképzési törvény szabályozási körébe kerül, annak minden részletszabályával.

- A szakközépiskolák szakképzési kerettanterveinek a jövőben a 9-10. évfolyamon is csak 60%-nyi közismeretet kell biztosítani az eddigi 70% helyett, így 60% lesz a minimális arány egységesen a 9-12. évfolyamon. Ezzel növekszik a szakmai ismeret aránya a szakközépben is.

 

4. A szakképzési hozzájárulást érintő változások

A szakképzési hozzájárulási törvény módosításai közül a legjelentősebbek azok, amelyek az egyéb szervezetekgyakorlati képzésnek finanszírozásával kapcsolatosak, illetve amelyek az ún. csökkentő tételek szélesebb köréről, illetve a kis- és középvállalkozások kiemelt támogatásáról rendelkeznek.

a) Főbb változások

- Elsődleges változás az, hogy a törvénybe bekerültek az egyéb szervezetek mint szakképzési hozzájárulásra kötelezettek, amelyek nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni a szociális hozzájárulás alapja után, ugyanakkor 2016. január 1-jétől csökkenthetik a bruttó kötelezettségüket. Egyben hatályát veszti 2015. december 31-ével a törvény 15. §-a, amely kimondta, hogy az alaprészből támogatás nyújtható a szakképzési törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet részére, az általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott gyakorlati képzésre.

- Kibővült a csökkentő tételek köre is a tanulószerződéssel képzők számára: az alap csökkentő tételen felül kiegészítő csökkentő tételekkel is számolhat 2016. január 1-jétől a hozzájárulásra kötelezett:

  • beruházási kiegészítő csökkentő tétel (minden hozzájárulásra kötelezett, így az egyéb szervezet is) – a gyakorlati képzés folytatásához szükséges beruházásra,
  • oktatói kiegészítő csökkentő tétel a kis- és középvállalkozások számára,
  • tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétel a 9. évfolyamosok KTM-ben történő képzésére – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.

- A visszaigénylésnél (tanulószerződés alapján és a duális képzésben kötött hallgatói munkaszerződés alapján) figyelembe vehető a kis- és középvállalkozásoknál az alap és kiegészítő tétel bruttó kötelezettséget meghaladóteljes összege, más hozzájárulásra kötelezettnél nem a teljes, hanem bruttó kötelezettséget meghaladó összeg legfeljebb az alap csökkentő tételig – az egyéb szervezetek, illetve főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettek kivételével.

- Nevesítésre került a (felsőoktatási) duális képzés fogalma is, amelynek költségeivel a szakképzési hozzájárulási kötelezettség is csökkenthető

b) Egyéb változások:

- 2016. január 1-jétől saját munkavállaló képzésének elszámolása: az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is.

- Megfogalmazásra került a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett fogalma – az igénybe vehető csökkentő tételeknél és a visszaigénylésnél e szervezetek nem részesülnek támogatásban

- Az alaprészből nyújtható (korábban kormánydöntésen alapuló) támogatások a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe kerülnek → ez utóbbi bővül: támogatás szoftverfelhasználási jog megszerzéséhez és szoftvertermék beszerzéséhez

- A decentralizált keretben érintettek köre és a keret felhasználási célja változik: alapítványi és egyházi szakképző iskolák + gyakorlatigényes alapképzési szak felsőoktatási intézménye → tárgyi feltételek és szoftverfelhasználási jog, szoftvertermék

- A hiány-szakképesítést tanulók ösztöndíjának hivatalos elnevezése Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj lett, és a jövőben majd nem csak szakiskolások részesülhetnek benne

- Új kötelező adat a teljesítési megbízotti szerződésnél (átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésnél): a gyakorlati képzés helyszíne

 

5. A köznevelési törvény szakképzést érintő módosításai

A köznevelési törvény alapvetően a szakképzési törvény változásával összefüggésben módosult.

- Kiegészülnek a köznevelési intézményrendszer összetételét meghatározó rendelkezések a szakgimnázium és a – szakiskola új elnevezését jelenő – szakközépiskola fogalmakkal. (Hatálybalépés 2016. szeptember 1.)

- Az igazolás kiadásához és a tanulószerződés megkötéséhez szükséges adatok továbbítása bekerült az iskola által továbbítandó adatok körébe [Nkt. 41. § (7) i)].

21. életévről 25. életévre került felemelésre az az életkorhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás a szakképzésben pedig csak azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel.)

- A régi (jelenlegi) szakiskolai és szakközépiskolai képzés utoljára a 2015/2016-os tanévben indítható, a korábban megkezdett ilyen képzéseket pedig 2016. szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell befejezni.

- A törvény 3. mellékletében újra nevesítésre kerül a gyakorlati oktatásvezető munkakör.

 


[1] a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló, T/4475. számú törvényjavaslat

[2] http://www.parlament.hu/irom40/04475/04475-0049.pdf