Üdvözöljük a

Tájékoztató a tanulószerződésben meghatározott díj csökkentése, a díj fizetésének elmaradása és a normatív csökkentő tétel elszámolhatósága tekintetében | Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Országos rendezvénynaptár

<< 2019 Október >>
KeSzeCsüSzoVa
 123456
78910111213
141516181920
21222324252627
28293031   

Tájékoztató a tanulószerződésben meghatározott díj csökkentése, a díj fizetésének elmaradása és a normatív csökkentő tétel elszámolhatósága tekintetében

2013. november 18.

1) A tanulószerződésben meghatározott díj fizetésének elmaradása, illetve csökkentése esetén a járulék- és a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség teljesítése

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 5. § (1) bekezdés c) pontja szerint biztosított a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló.

 

A Tbj. 4. § k) pont 1. alpontja szerint járulékalapként a tanulószerződésben meghatározott díjat kell figyelembe venni. Ez független attól, hogy a tanuló a biztosítás időtartama alatt a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) előírásai alapján részesül-e díjazásban az igazolatlan hiányzásai miatt vagy csak csökkentett díjazásra jogosult.

 

Az Szt. 64. § (1) bekezdés második fordulata a tanulószerződésben meghatározott díj csökkentését írja elő a tanuló igazolatlan mulasztásának idejével arányosan. A Tbj. rögzített járulékalappal kapcsolatos előírásának alkalmazása miatt nem kifogásolható az az eljárás, hogy a tanuló „nettó” járandóságát csökkenti a gazdálkodó. Vagyis a tanulószerződésben rögzített díjazásból a Tbj.-ben előírt, kötelezően fizetendő járulékok levonása után kapott nettó összeget kell arányosan csökkenteni a tanuló igazolatlan mulasztásának idejével arányosan.

 

A tanulók betegszabadságával, illetve társadalombiztosítási ellátásával (például: táppénz) érintett időszakok esetében pedig elfogadható az az eljárás, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a betegség ideje alatti mulasztásokat a megfelelő igazolások alapján igazoltnak tekinti és nem csökkenti a tanulószerződésben foglalt díjazás mértékét, amely így teljes fedezetet nyújt a Tbj. szerint fizetendő járulékok levonására.

 

2) A tanulószerződés szünetelése

 

A tanuló akkor biztosított a Tbj. alapján, ha a tanulószerződése nem szünetel, vagyis ténylegesen „tanulmányokat folytató tanuló”-nak minősül.

 

Az Szt. 54. § (1) bekezdése alapján a tanulói jogviszony szüneteltetése és a tanuló szülési szabadsága alatt a tanulószerződésből eredő jogok és kötelezettségek nem illetik meg, és nem terhelik a feleket. A szülési szabadság idejére járó ellátás, valamint a GYED, GYES igénybevételéhez szükséges a tanulói jogviszony szüneteltetésének kérelmezése a tanuló részéről, és amennyiben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 56. § (3) bekezdése alapján engedélyezték, hogy a tanuló tanulmányait megszakítsa ezekre az időszakokra, az egyértelműen a tanulószerződés szüneteltetését is jelenti, amely alatt a tanuló díjazásra nem jogosult, és nem biztosított, hiszen nem minősül „tanulmányokat folytató” tanulónak.

 

3) A normatíva elszámolhatósága a tanulószerződésben meghatározott díj kifizetésének elmaradása, vagy csökkentése, illetve a tanulószerződés szünetelése esetén

 

A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a normatíva elszámolhatóságát a hatályos tanulószerződés alapján a gyakorlati képzéssel történő megszervezéséhez köti. Így, ha a gazdálkodónak a tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés megszervezésének kötelezettsége fennáll – függetlenül attól, hogy a tanuló igazolt vagy igazolatlan mulasztása miatt teljesíthető-e, illetve van-e kifizetés a tanuló részére -, elszámolhatja a kötelezettség csökkentő tétel teljes összegét.

 

Ha azonban a tanulószerződés szünetel, a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek az adott tanuló esetében nincs gyakorlati képzés szervezési kötelezettsége, ezért ezen tanulók tekintetében a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt nem tarthat igényt a szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítésével összefüggő normatív csökkentő tételre, illetve e csökkentő tétel, vagy annak egy részének visszaigénylésére.

 

4) A normatíva elszámolhatósága, ha a gyakorlati képzés szervezésére összevontan kerül sor

 

Fő szabályként az Szt. 26. § (4) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést a szorgalmi időben a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltással kell megszervezni. Ettől a rendelkezéstől azonban - a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola közötti megállapodással – el lehet térni, vagyis a gyakorlati képzés „tömbösítésre kerülhet”, azaz a képzésre meghatározott időtartam figyelembevételével összevontan is teljesíthető.

 

Amennyiben a gyakorlati képzést folytató szervezet és a szakképző iskola között létrejött megállapodás alapján a tanév szorgalmi időszakában összevontan kerül megszervezésre a kötelezően kiírt szakmai gyakorlat, a teljes szorgalmi időszak tekintetében a hatályos tanulószerződés megalapozza a csökkentő tétel elszámolhatóságát, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban a gazdálkodónál ténylegesen nem folyik gyakorlati képzés.

 

[NGM 18621/2/2013. – NAV ÜTF 3528067397]

 

(Forrás: NAV http://www.nav.gov.hu/nav/ado/egyebkot/tajekoztato_20131018.html)